Élmény sétálni a szőlősorok között, bejárni a teraszok szintjeit, együtt gondolkodni a jövőn, hogy hol és milyen növénykultúrával történjen a terület újabb telepítése, megújítása a természet vonzásában és szeretetében. A tájkép mindig elbűvöl, lássuk először azt, vagy tekintsünk szülőhazaként rá. Tűnődés és meditáció. A völgykatlan szintjein felfelé haladva kedvünk támad megkóstolni a táj minden gyümölcsét.

A vulkáni görgetegkövek látványa, az abból rakott több száz éves támfalak helyreállítása, újabb kihívások, ezernyi kérdés vetődik fel bennünk. Közben szívmelengető ráérezni a tájra, látni a tokaji TV-tornyot egy eddig szinte alig ismert, egzotikus, vadregényes oldalról. Megismerni a szőlő, a bor és az azt művelő emberi kezek kapcsolatát és a MARIASY-terroirt. A birtok, a szőlőskert emberi léptékű kiterjedése könnyed tájékozódást, látványa felfrissítő, megújító hatást és élményt ígér. Mindemelett a tokaji Kopasz-hegy észak-keleti oldala feltár egy hűvösebb, csurgó, rejtett vizekkel szabdalt lösz takarót, ahol még a rekkenő hőség is jobban elviselhető.

Utazhatunk változatos módon: vonattal, kerékpárral, autós vagy vízitúrák részeseként. Ám megismerni egy tájat leginkább úgy lehet, ha bakancsban, hátizsákkal gyalog barangolunk keresztül-kasul a zempléni tájban.