Terroir
MARIASY
Tokaj – Magyarország
Magyarország észak-keleti részén, a vulkáni eredetű Zempléni-hegység déli pontján, Tokaj városában, a Kopasz-hegy oldalában található a MARIASY szőlőskertje.
Tokaj város szíve és dísze Tokaj-Hegyaljának, a borvidéknek, egyben a földrajzi eredetvédelem névadója: TOKAJI, régi írásmódban TOKAY.
TOKAJ – CSURGÓ-VÖLGY – MÁRIÁS-DŰLŐ
A tokaji Kopasz-hegy egy 11 millió éves vulkáni képződmény több egykori lávaárral és laza törmelékfolyásokkal, amelyet két folyó, a Bodrog és a Tisza öntöz, éltet. A Kopasz-hegy tömegét 250 ezer éves löszformáció borítja, amely a pleisztocén idején feltehetően még az egész hegyet befedte. Ennek a világossárga, szélfútta eredetű üledékes kőzetnek a kvarc a legfontosabb elegyrésze. Ilyen löszön kialakult szemcsés talaj alkotja a Máriás-dűlő aljzatát is néhány métertől 20 méterig változó vastagságban.
A közepes meredekségű szőlődűlő égtáji kitettsége déli, dél-keleti. A termőterületet körülvevő magas partfalak jelentős védettséget és kedvező mikroklímát biztosítanak ennek a kis szőlőnek.
Már több száz évvel ezelőtt is szőlőt termesztettek itt, aminek egyik bizonyítéka, hogy a Máriás-dűlő szerepel az 1789-es Szirmay-féle besorolásban, az első tokaji dűlőklasszifikációban. Látva és felfedezve a bozótos erdőség kitisztítása után előbukkanó, a több száz éve kézi erővel, andezit görgeteg kövekből rakott, több szinten tovafutó támfalrendszert, meghajoltunk a múlt, az elődeink előtt. A tiszteletet követelő teraszok megállást és elmélkedést követelnek, folytatni csak Kazinczy Ferenc útmutatása alapján érdemes: „jót s jól”.
MÁRIÁS-DŰLŐ
A Máriás-dűlő története vonatkozásában idézzük Miles Lambert-Gócs munkáját, aki a Tokaji wine című könyvében a következőket írja:
„Máriás
Ez a dűlő Tokajban, a Tokaj-hegy északi oldalán található, Szirmay által 1789-ben 3. osztályú minősítést kapott. Neve Hegyalja történetének legkülönösebb névzavarára emlékeztet, bár lehet, hogy szándékos volt. Máriássy néven is ismerték, egy Sáros-megyei nemesi családra utalva. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően valószínűleg ez lehetett az eredeti név, de e Mariás (a régebbi dokumentumokban Marjás) néven is ismertté vált, Szirmay 1789-ben így utalt rá. Ez a kifejezés arra a szokásra utal, hogy az idénymunkásokat napi étkezéssel és gyenge borral látták el. Mindez a 16. század végén, az 1700-as évek elején, a nem hegyaljai tulajdonosok számának növekedésével kezdődhetett, akiknek a közeli falvakból kellett munkásokat csalogatniuk…”
MARIASY
A MARIASY-ültetvények feltámasztása az 1996-ban indult a dűlő központi részén fekvő terület megvásárlásával, majd 1999-ben annak furmintszőlővel történő betelepítésével.
2017-ben határoztuk el további területek megszerzését, amikor Dr. Szabó Zsolt elkezdte dinamizálni a birtok építését. A borászati épületre építészeti, valamint tájépítészeti tervek készültek, megkezdődött a furmintszőlő telepítése, formálódott a MARIASY-birtok.
A birtok működtetésére szerveződik a MEDIVIN PRO Borászati Kft., és a közös munkában az alapítói életutak találkoztak. Azóta a szőlőnövény életciklusa ritmust ad, meghatározza gondolkodásunkat és életünket.
A BORÁSZAT – TRADÍCIÓ ÉS KORSZERŰSÉG IZGALMAS ÖTVÖZETE
Tokaj Csurgó-völgyében, a Máriás-dűlőben, a hajdani andezit kőbánya szomszédságában építettük meg a MARIASY Borászatot. Itt emberi lépték, könnyen áttekinthető épületforma biztosítja a borkészítés minden lépését. A korszerű szőlőfeldolgozás, az erjesztés és borérlelés épületegyüttese három hajóban jól megfér a több száz éves teraszok és meredek löszfalak ölelésében.
A borászat épülete a hagyományos pincegádorok építményeit idézi meg: a föld alól kibukkanó pincelejáratokra rímelő épület eltűnik a föld alatt. A lebegő előtető mintegy felhajtja a mögötte futó zöld domboldalt és feltárul az alatta megbúvó technológia. Homlokzata nem akar többnek látszani, mint ami valójában: a három bejárat egy gazdasági épületet rejt. Szigorú feszességét tovább fokozza a megjelenő kőburkolat, melyet csak a kóstolóiroda üvegfala old fel. Az épület mögött húzódó, gyümölcsössel és szőlővel betelepített támfalrendszer sávjai organikusan folytatódnak az épület belsejében. Az iroda – szüreti technológia – erjesztés – raktározás négyes rendszere határozza meg az épület egyszerű, maximálisan a technológiát kiszolgáló kialakítását.
A tájba illeszkedő, mintegy 400 négyzetméteren elterülő borászatban megtalálható a korszerű borkészítés minden kelléke: válogatóasztal, kíméletes pneumatikus prés, hűthető, rozsdamentes erjesztő- és tárolótartályok. Az érlelő fahordók zempléni és francia tölgyből készülnek, külön pincerészben kapnak helyet, hasonlóan a lepalackozott borokhoz, ahol szabályozott légtér biztosítja a borérlelés folyamatát.
